Történelem és jelen
Altshausen - egy kis városi krónika
Altshausen 4500 lakójával vidéki környezetben fekszik a B 32-es út mentén Bad Saulgau és Ravensburg között. A határokon túl az egykori rendi kastély révén ismert, amit a 18. században Caspar Bagnato egy barokk kastéllyá épített át, valamint az egykori rendi várról, ami egy négyemeletes köház.
A kastélyt nem lehet belülröl megtekinteni, mivel ez 1919 óta a Württemberg hercegek székhelye, de mindenképpen megéri egy sétát tenni a kastélyparkban, valamint a Szent Michael templomban, ami szintén a 18. században lett barokk stílusban átépítve a német rendi építömester, Bagnato tervei alapján.
Itt nyugszik Hermann a sánta, aki altshausen legjelentödebb személyisége volt. II. Wolfrad gróf és Hiltrud grófnö 15 gyermekének egyike volt és súlyos köszvényben szenvedett. Akkoriban azokat a gyerekek, akik nem voltak alkalmasak munkavégzésre, legtöbbször kolostorba adták. Így került Hermann Reichenauba, a szigetkolostorba, ahol nemcsak az elsö krónikát foglalta össze Krisztus születéséröl 1054-ig, hanem ö írta a középkor legszebb Mária-énekét, a Salve Regina-t, amit máig eredeti formájában énekelnek az egész világon. Ezen kívül Hermann matematikus, csillagász, természettudós és költö volt.
Altshausen történetét a 11. századtól lehet nyomon követni. Altshausen 1083-ban és 1130-ban jelenik meg, mint az altshauseni grófok birtokának neve, akik 1134-töl Veringen grófjainak nevezik magukat a helység Heinrich von Bigenburgnak való eladásáig, aki 1264-ig birtokolja. Ö 1264-ben a helységet a német lovagrendnek ajándékozza, és ezzel a késöbbi Altshausen megalapítója lesz. A 15. századtól 1806-ig Altshausen a német lovagrend elzász-burgundi területének székhelye. 1810-ben Friedrich von Württemberg király tulajdonába kerül.
Már a 18. század közepén Altshausennek saját postai megállóhelye volt. A sárga postakocsik idejére egy elszürkült kép emlékeztet a város központjában található Hirsch-Post Hotel falán. A vasút megnyitása Herbertingentöl Saulgaun, Altshausenen, Aulendorfon, Waldseen át valamint a Riedlingtöl Sigmaringenig a 19. század közepén véget vetett a postakocsik korának.
A 18. század végétöl a 19.század elejéig három banda garázdálkodik a környéken: a fekete Veri (Xaver Hohenleiter), az öreg bregenzi Seppl és Schleiferstoni voltak a leghírhedtebb bandavezérek. 1819-ben a földre az alábbi volt írva:
Aki nem riad vissza az akasztófától, akinek nem okoz örömet a munka, az jöjjön hozzám, emberekre van szükségem.
Egy 250 ember számláló rablóbanda vezére.
Erre az idöszakra esik az altshauseni komlótermesztés kezdete. I. Wilhelm von Württemberg király parancsba adta egy saját komlókert kialakításának támogatását. 1930-ig átlagosan 40 ültetvényes foglalkozott komlótermesztéssel. 1954-ben a komlótermesztö Strobel a cannstatti népi fesztiválon elismerésben részesült komlója kitünö minöségéért. Az egykori komlótermesztésre ma a Hopfenstraße (Hopfen- komló, Straße- utca) és a "Vendéglö a komlóhoz" emlékeztet.
Ugyancsak I. Wilhelm király védnöksége alatt épített a badeni cukorgyártó társaság egy cukorgyárat Altshausenben. Egy kézírásból kivehetö, hogy az altshauseni gyár volt a legnagyobb a környéken és iparüzö tevékenysége jelentös fellendülést mutatott. Végül 40 éves virágzás után 1890-ben a gyárat nem kifizetödö volta miatt be kellett zárni. 1899 óta az épület az egyház tulajdona és idösek otthonaként müködik.
A késöbbiekben Altshausen Saulgau, majd 1973. január 1-jétöl Ravensburg körzetéhez tartozik. Altshausen közigazgatási székhely, ami a 70-es évek elejéig 11 községet foglalt magába. Sokszínü egyesületi élet több mint 40 egyesülettel és jól liépített infrastruktúra óvodával, három iskolával, kisegítö iskolával valamint egy iskolával hallás- és beszédkárosultak részére, két idösek otthonával, két sportcsarnokkal, szabadtéri fürdövel valamint kitünö ipari-, kereskedelmi- és szolgáltatói struktúrával Altshausent egy vonzó községgé teszik. A kerülöút megépítése (1999-ben), valamint a hídépítés (2000-ben) után megkezdödött a városközpont és a kastély elöterének átalakítása, ami a várost még érdekesebbé teszi.
